Sír,sőt zokog a szívem érted,
Te ártatlan kis gyenge lélek
Ki szült, ma testedet tiporja
Szivedet heg és seb borítja

Nem lehetsz már önmagad
Segítséged mára nem maradt
Csak nézlek, a kerítésen át
Gyere, itt van egy meleg kabát

Van itt ágy is, gyere bátran
De nem, mert szülőanyád tüzet hányna
Rettegsz látom, ne félj tőlem
Van még szépség e mocskos földben

Nem beszélsz, de sír a szemed
Teszed a dolgod, remeg kezed
Falakon keresztül hallom a mocskolódó szavakat,
Mit anyád szór rád nap,mint nap

Mit tehetnénk, mond meg nekem
Hogy mentsem meg gyenge tested
Fehér arcod, sápadt bőröd
Ajtód mögött ott a börtön

Nézd itt vagyok, látlak téged
Csak szólj, vagy jelezz kérlek
Itt a kezem, fogd meg bátran
Nem hagylak elmerülni a mocsárba

Mosolyogva kelsz fel reggel
Homály fedi szemedet
Nem tudod,hogy jó is lehet
Fiatal kis életed.